(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja volt. 1949-ben Mo.-ra települt. Nyugdíjazásáig Debrecenben volt vállalati tisztségviselő. A debreceni Déri Múzeum megbízásából összegyűjtötte a Sarló mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat. Több munkája kéziratban maradt (A Sarló története; Feled története). – Fm. A felvidéki magyarság szolgálatában (interjú, 1995); Gömörországi emlékeim (1996).

(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1968–1972 között a Szlovák Kormány nemzetiségi tanácsának tagja volt. Több tankönyvet fordított magyarra. Fm: Visszapillantások (tan., 2006).

(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani segédkönyvet írt.

(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott. Több művét szlovákra is lefordították. – Fm. A frank-korszakbeli büntetőjog (1916); Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig (1918); Egyház és állam (1920); Hogyan alkalmazza a belügyminisztérium a lex Dérer–Szent-Iványt? (1929); A magyarság helyzete a Csehszlovák Köztársaságban (1931).